Mindennek végeszakad egyszer...

Sziasztok!

  Eltűntem, megint... És most, hogy az életem valamelyest helyreállt, azt hiszem végleg eltűnök. Az utolsó rész óta 10 hónap telt el. Úgy érzem nem tudom folytatni, mert már nem lenne ugyan az.

  Amikor az utolsó részt elolvastam nem úgy éreztem, hogy - Na, akkor a holnapi napon Norbiék így találkoznak, beszélnek majd... egyszerűen elolvastam, és ültem a monitort bámulva, hogy hogyan is legyen tovább.
 Azt, hiszem ez azért van, mert ezalatt az idő alatt más ember lettem, szinte semmi nem maradt ugyanolyan az életemben, mint azelőtt. Persze nagyon jó értelemben. Új otthon, új embereket ismertem meg, és azt hiszem, "felnőttem". Már nem az a "kislány" vagyok tele  van abszurd álmokkal. Jelentem 17-et is betöltöttem, és realizálódtak az "elvárásaim" az élettel szemben. Tehát, mint egy könyvben, az én életemben is véget ért egy fejezet. És ez a blog nem kapott helyet az újban.

 Az írás viszont hiányzik... Ha az élet nem szól közbe, már biztosan lezártam volna ezt a történetet valamiféle happy end-el. és az új blogom írnám.
  Úgy gondoltam A ritmus szava még annyira "kezdetleges", hogy tudok alakítani rajta, a mostani énemhez. Nem tudom van-e rá egyáltalán igény, de kirakok egy- két részt, és meglátom mi lesz.

  Szeretnék köszönetet mondani NEKTEK! Nélkületek nem tudtam volna ezt véghezvinni. Az elmúlt időszakban is sokat gondoltam rátok. Sokszor gondoltam, hogy mi lehet veletek, hogyan töltitek a napjaitokat. Remélem, hogy sok változáson mentetek át ti is, persze csak jó értelemben.

  Akik, most szomorkodnak - már, ha van ilyen. Azzal búcsúznék, hogy: Egyszer minden véget ér, azok szomorúak, akik csak a véget érzékelik, azt pedig nem, hogy ez valaminek a kezdete lesz.

 Kezdet

 Az új -régi- blogon érdemes újraolvasni az első részt, mert picit változik majd. Remélem, akik itt velem voltak, újra velem tartanak. Én szeretnélek újra megismerni titeket, és remélem ti is az én új énemet.

  Nehezen, de végleg búcsúzom a történetemtől, azonban remélem tőletek nem kell fájó búcsút vennem.
Na, jó talán csak egy kis időre, amíg jelentkezem az új történetemmel. Szóval, viszont látásra :) ♥