Norbi szemszöge *1. rész*

    Végre sokévnyi vágyakozás, és várakozás után azzal lehetek, akit szeretek. Szép is lenne, ha igaz lenne. Erre ebben a pillanatban jöttem igazán rá. Mikor megláttam azt, akit a legjobban szeretek egy másik srác karjai között. De kezdjük az elején.

  Általánosba szerelmes voltam egy lányba, de nem tekintett többnek, mint egy barátot. Viszont az osztályban az a srác tetszett neki, aki folyton piszkálta, Levi. Nem értem a lányokat...

  Aztán egy nap bejelentette, hogy elköltöznek. Gondoltam, nem lesz vészes, talán még közelebb is lakunk, majd egymáshoz. De kiderült, hogy Franciaországba költözik.

Éjjel-nappal azon gondolkoztam mit tegyek, hogy ne felejtsen el. Aztán a bátyám segített, vagy valami olyasmi. Végül arra jutottam, hogy elmondom neki, hogy szeretem. Bár tudtam, hogy nem marad itt, de el akartam mondani legalább egyszer. Végül nem úgy sült el, ahogy akartam. Finoman fogalmazva lekaptam, bár nem ellenkezett. Nem szólt semmi, és utána beszaladt a házukba. Azután nem láttam többet. Próbáltam megkeresni, hátha legalább beszélni tudok vele, de végül semmi.

Sziasztok!!

Újra megnyílt a másik blogom :) Jó olvasást! Kinek, hogy tetszik az új kinézete? :)

Drágáim!

Sziasztok!

Nagyon úgy látszik Norbi ideje jön :D (Blog+FB) Bár mostanában nem szokásom "fölöslegesen" posztolgatni, de talán ez ad egy kis erőt nektek (és nekem is). Szóval nekiálltam, és még alig tartok valahol a részben (mármint az időben), és máris ezer szó körül járok, fél óra alatt. Szóval azt hiszem ez egy eléggé hosszú rész lesz :D vagy, ha nem tudom olyan ütemben írni, akkor lehet, hogy két rész is lesz. Szóval készülhettek a sok olvasásra ;) és elárulok egy kis TITKOT az új rész(ek)kel kapcsolatban. Sok-sok idézet lesz, amik már elég régen hangzottak el :) puszillak titeket :*

63. rész

- Annyit kérek, hogy hallgass meg. Kezdjük elölről, a legelejéről. Szia, a nevem Norbi- bár magabiztos mosollyal nyújtotta a kezét, viszont szemében a félelem táncolt.

 - Csak egy kérdésre válaszolj. Mit keresel itt?- néztem mélyen a szemébe, és kerestem azt a valakit, akit régen még ismertem.

 - Amikor visszajöttél... Vagyis sok idő eltelt akkor. Butaság volt azonnal döntetni. Annyi idő alatt mindketten mások lettünk. Hülyeség volt onnan folytatni, ahonnan sok évvel ezelőtt félbehagytuk. Nem is beszélve arról, hogy akkor még gyerekek voltunk. Nem a múltbeli énjeink miatt kellet volna úgy döntenünk. Újra meg kellet volna ismernünk egymást. Csak ezt akartam elmondani...

 - Ebben teljesen igazad van. De visszagondolva a sok rossz ellenére is, én élveztem. Jól éreztem magam, és szívből mosolyogtam. Nem bántam meg a Te szavaiddal élve, ezt a „butaságot”, cseppet sem. Rendben, akkor ezt lerendeztük. Most már nincs közünk egymáshoz, nem igaz? Mivel az óta is eltelt másfél év, ahogy Te mondtad változunk. Te is, és én is megváltoztam. Nem szeretném, ha visszahúznál egy olyan időbe, aminek már vége.  És ha jól emlékszem, Te vetettél véget mindennek. Attól, hogy...

Új deign!!

Sziasztok! 
Gondolom észrevettétek, hogy új arca lett a blognak. Ez miatt volt egy ideig inaktív a blog. Bocsánat a hosszú szünetért. De elég lassan megy még az a szerkesztősdi. :) A fejléc saját! És nagyon büszke vagyok magamra, hogy sikerült összehoznom. Remélem tetszik, írjátok, le ha esetleg valami nem tetszik, és azon változtatok. Az új kinézettel együtt jönni fog az új rész is. Köszönöm, hogy kitartotok :)

62.rész

Sziasztok!
Nagyon sajnálom, hogy ismét eltűntem. És, hogy nem tartottam az ígéretemet. Sajnos most sok minden összejött az életemben. Így időm, se kedvem nem volt írni. Bár ez egy hete megszűnni látszik. Még sem haladtam sokat. Mivel rengeteg új dolog jutott az eszembe, amit ehhez, és a másik történethez sem passzol. Így mondhatjuk belekezdtem egy 3-ba. Az csak nagyjából van leírva, hogy ne vesszenek el az ötletek. Tartalékolás későbbre. Tényleg nagyon sajnálom, és köszönöm azoknak, akik még idetévednek, és üzenem: NEM FEJEZTEM BE. Csak most úgy alakult az életem, hogy kevés időm jut ilyesmire. És sajnos egy darabig fenn marad ez az állapot. De igyekszem a részekkel, ahogy csak tudok. És remélem ezzel az új résszel sem okozok csalódást. Jó olvasást. :)